Nyomdai fogalomtár

A

Adathordozó

Számítástechnikai eszköz ( pendrive, külső meghajtó… stb.), amelyen a nyomdailag
feldolgozásra kerülő anyagot rögzítik. Lényeges egyeztetni az anyagokat tartalmazó fájlok
formátumát, de ezek kezeléséhez szükséges szoftverekkel a nyomdának rendelkeznie kell a
munkák elkezdéséhez.

Alátöltés, hizlalás, túltöltés

Az alátöltés olyan nyomdai technika, amely segít elkerülni a színek találkozásánál jelentkező
passzerhibákat. Ha két eltérő szín éles határral találkozik, már egészen apró nyomtatási eltérés is
ahhoz vezethet, hogy a papír fehér színe láthatóvá válik a színek között.
Ennek megelőzésére a világosabb színű felületet minimálisan megnövelik, így az részben a sötétebb
szín alá fut. A színes felületek ilyenkor enyhén átfedik egymást, ezért kisebb elcsúszás esetén sem
jelenik meg zavaró fehér csík a határvonalnál.

Állományformátumok

Egy fájl belső felépítésére sokszor már a kiterjesztése is utal. A különböző szoftverek
jellemző formátumokat használnak, amelyek alapján felismerhető, hogy az adott állomány
milyen programból származik és milyen tartalmat hordoz.
Például a .TXT kiterjesztésű fájlok egyszerű szöveget tartalmaznak, a .DOC Word-dokumentumot, míg az .XLS Excel-táblázatot jelöl. Az olyan kiterjesztések, mint a .ZIP vagy
az .ARJ, tömörített állományokra utalnak.

A nyomdai előkészítés során a grafikusok és DTP-szakemberek többféle formátummal
dolgoznak, ezért fontos, hogy a feldolgozó rendszerek képesek legyenek ezek fogadására és
kezelésére.

Külön figyelmet érdemel az .EPS formátum. Bár megnyitva szövegnek tűnhet, valójában
grafikus állományról van szó: a fájl PostScript-parancsokat tartalmaz, amelyeket a RIP
(Raster Image Processor) dolgoz fel, és alakít képpé a levilágítás során. Az EPS-fájlok nem
tartalmazzák magukat a képeket és betűkészleteket, csak azok hivatkozásait, ezért a nyomdai
feldolgozáshoz a kapcsolódó kép- és fontfájlokra is szükség van.
Ennek következtében az EPS-állományok számítógépen általában csak vázlatosan
jeleníthetők meg, mivel elsősorban a levilágító berendezések számára készülnek. Az EPS
régóta használt, szabványos grafikus formátum a nyomdaiparban.

Álló formátum

Álló téglalap alakú, a hosszabb oldalán kötött kiadvány

Alnyomat

Szöveg alá nyomott világosabb színű homogén felület, ábra, fotó vagy grafika. Érdemes
egyeztetni a PROfirkával ennek színét, hogy túl sötét ne legyen!

Átdolgozott kiadás

Egy már korábban megjelent, kinyomtatott mű módosított szövegű kiadása. Ilyenkor új kiadói
azonosítószámot kell rányomtatni, lásd ISBN szám.

Átfordítás; buktatás – (work and turn; work and tumble)

Az átfordítás és a buktatás olyan nyomtatási eljárások, amelyeknél egy ív elő- és hátoldala
egyetlen nyomási folyamat során készül el. A nyomatot az ív egyik felére nyomják, majd az
ívet megfordítják, és a másik oldalra is rányomtatják. Az ív feldarabolása után így azonos
nyomtatványokból kétszeres mennyiség állítható elő, gazdaságosabb gyártással.

Átfordítás esetén az ívet a rövidebb oldallal párhuzamos tengely mentén fordítják meg a
második nyomáshoz. A buktatásnál az ív a hosszanti tengelye körül kerül megfordításra, így
készül el az ellenoldali nyomat. Az addírozás során egy adott grafika vagy nyomtatvány több
példányban, szabályos elrendezésben kerül ismétlésre egy íven. Ennek célja a film, a
nyomólemez és a papír minél hatékonyabb kihasználása, valamint a gazdaságosabb gyártás.
Produkcióról akkor beszélünk, amikor ugyanannak a nyomtatványnak azonos oldala többször
szerepel egy filmen vagy nyomólemezen. Ez különösen kisebb méretű vagy alacsony
terjedelmű nyomtatványoknál előnyös, mivel egyetlen nyomással több példány készíthető el.
A többszörös elrendezést már a levilágítás, illetve a nyomdai előkészítés során figyelembe
kell venni.

Átmenő kép

Átmenő nyomdai kép jön létre, ha egy képet egy könyvön belül két egymás melletti oldalra
nyomtatunk. Az olvasó számára ez egyetlen, folyamatos képnek tűnik. A kilövésnél /speciális
nyomdai oldalsorrend/ figyelembe kell venni, hogy átmenetet kell létrehozni annak
érdekében, hogy a kép folyamatos legyen. A legkedvezőbb hely ennek előfordulására, ha a
két oldal nem csak a termékben szomszédos (olvasási oldalpár), de a nyomdai oldalpárokon is
egymás mellett helyezkednek el, így a nyomtatás során nem csúszhat el a kép.

Átfutási idő

A kiadvány megrendelésétől a megrendelő igénye szerinti helyre történő
szállításáig tartó időintervallum, napokban, hetekben vagy hónapokban kifejezve.

Analóg színpróba

A formakészítéshez levilágított (másolt) színbontott filmeredetikről a
négyszín nyomtatást szimuláló színpróba eljárás. A tradicionális nyomdai szóhasználatban
gyakran cromalin név alatt említik az összes (azóta több és más gyártóhoz kötődő de azonos
alapelvű) analóg színpróba eljárást is.

Aranymetszés

Klasszikus arányrendszer, amely meghatározza a főbb oldalelemek
egymáshoz való viszonyát, arányait. Segít a szedéstükör, a margók, a címek, és a betűméret
megtervezésében. Az aranymetszés szorzószáma 1.618, szabálya szerint a kisebb úgy aránylik
a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.

Aranyozás

Létezik több formája. Offszet, meleg és arany élmetszés. A valódi aranyozott
felületet a meleg aranyozás adja, mely magas vagy dombornyomási eljárással kerül a
nyomatra.

Aranymetszés szabálya

az ~ szerint esztétikai tökéletesség hatását kelti az olyan arány, ahol
egy egésznek két része úgy aránylik egymáshoz, mint a nagyobbik rész az egészhez.
Számokkal, megközelítő pontossággal kifejezve 3 : 5 ^ 5 : 8. Ez megfelel olyan téglalap
éleinek, amelynek aránya 1 : 1,618.

Arányszabály

/. még aranymetszés az ~ Egy másik gyakran alkalmazott tapasztalati szabály
az ún. isteni arány, amely az 1 : 1,5 arány-számmal fejezhető ki. A szabványosított
papíralakok közül az A és B jelzésű sorozatok oldalméreteinek aránya 1 : /2, azaz 1 : 1,414.

ASCII

az American Standard Code for Information Interchange (amerikai információcsere-
szabványkód) rövidítése. A legáltalánosabban elterjedt alfanumerikus kódolás.

B

Banding

Kis színmélység esetén a lágy tónusok közötti átmenetek lépcsőszerűen szétesnek. Dithering,
vagyis árnyalás révén sok esetben orvosolható.

Beakasztás

A nyomtatott könyvtest (belívek) beragasztása a könyvtáblába (keménytábla esetén) vagy a
fedélbe (puhatábla esetén). Ez régebben kézzel készült a nyomdákban, ma nyomdai
ragasztókötő géppel végezzük.

Behúzás

A szedett szöveg első sora beljebb kezdődik mint a szöveghasáb.
Behúzott melléklet
A nyomtatott kiadványba be nem kötött melléklet. Ilyenek például a színes magazinokba
betett – elsősorban reklámcélokat szolgáló – lapok.

Belív

A nyomtatott kiadvány, prospektus vagy könyv tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó
egység, amelyet a nyomdai kötészet során látnak el valamilyen borítóval. A belív
tulajdonképpen egybegyűjtött köteg papír, amely a könyv tényleges tartalmát hordozza. A
könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától és az oldalszámtól is.

Bígelés

Vastagabb papírok, kartonok csak akkor hajthatók meg szépen, törés nélkül, ha
hajtás előtt egy tompa késsel megnyomjuk az anyagot. A bígelés történhet nyomdagépen,
speciális célgépen vagy a stancolással egy menetben.

Beigazítás

a példányszámnyomtatást megelőző műveletek összessége, amelyet a
gépmesterek végeznek. E műveletek folyamán kerül a nyomat a pontos helyére, ill. ekkor
állítják be a nyomat színét és intenzitását a próbanyomással megegyezően.

Bekötés

A kiadványba a belívtől eltérő minőségű ívek bekötése különböző formában, különböző
helyekre. A bekötés az előállítási költségeket is módosíthatja.

Bemetszés

riccelés az a művelet, amikor nyomógépen megfelelő vágóelemek segítségével a
papír keresztmetszetét csak részben vágják át. ~ t alkalmaznak pl. az öntapadós fóliák
kikészítésekor, a nyomtatott felső papírréteg a bemetszés vonalának megfelelően, könnyen
leválasztható az alsó hordozórétegről.

Betűtípus

A betűtípus olyan betűalkotás, amely egységes elvek mentén készül, és azonos stílusjegyeket,
formai megoldásokat hordoz. Egy betűtípus magában foglalja a teljes betűcsaládot, valamint
annak különböző változatait, például az álló, dőlt, félkövér vagy félkövér dőlt verziókat.
Európában és Amerikában jelenleg több ezer, közel 2000 latin betűtípust tartanak számon. A
jobb áttekinthetőség érdekében a betűtípusokat nemzetközi szabványok alapján
csoportosítják. A besorolás során figyelembe veszik többek között a betűk készítésének
korszakát, grafikai jellegzetességeit, az alkalmazott betűíró eszközöket, az alap- és összekötő
vonalak arányait, valamint a betűtalpak meglétét és formáját.

Betűkészletek (fontok)

A betűkészlet – más néven font – egy adott betűtípushoz tartozó karakterek összessége, amely
különböző méretekben és stílusváltozatokban áll rendelkezésre. A nyomdai tervezés során a
megfelelő betűkészlet kiválasztása nemcsak esztétikai, hanem funkcionális kérdés is.

Fontválasztáskor érdemes több szempontot is figyelembe venni. Meghatározó a betű vizuális
megjelenése, amely ízlés kérdése is, ugyanakkor fontos, hogy a betű mérete és stílusa
illeszkedjen a kiadvány tartalmához és a célközönséghez. Emellett kulcsszerepe van az
olvashatóságnak: a betűknek egyértelműen és könnyen kell közvetíteniük az üzenetet.
Alapvetően két nagy betűkészlet-családot különböztetünk meg: a talpas (serif) és a talp
nélküli (sans serif) betűket. A talpas betűk végén apró vonások vagy díszítőelemek találhatók,
amelyek segítik a kisbetűk felismerhetőségét és hosszabb szövegeknél megkönnyítik az
olvasást. A talp nélküli betűk letisztultabb megjelenésűek, mivel nem tartalmaznak ilyen
kiegészítő vonásokat. A tervezés során minden használt betűkészletet figyelembe kell venni,
nemcsak a szövegtördelésben alkalmazottakat, hanem az illusztrációkban és vektoros
grafikákban szereplő fontokat is. Színes szövegek esetén a telített, jól kontrasztos betűszínek
biztosítják a legjobb nyomdai megjelenést.

Biegelés (hornyolás)

A kartonok anyagának egyenes vonalú megtörése a felület megsértése nélkül. Hajtások jelző
nyomása, amellyel a kiadvány (például könyvborító) jobb nyithatóságát, vagy (például
prospektus, dosszié) könnyebb záródását biztosítják.

Bit

(binary digit) a legkisebb információs egység a bináris számrendszerben, amely csak két
állapotot ismer, ez egy vagy nulla lehet. A gyakorlatban lyukasztást vagy nem lyukasztást, ill.
mágnesezettséget vagy ellentett mágnesezettséget jelent.

Borítókarton

Könyvek, katalógusok, albumok borítófedelének anyaga, fehér vagy pasztellszínű, gyakran
felületmintázott (vászonpréselt) karton.

Brosúra

Kis terjedelmű (A/5 vagy A/4) , puha fedelű kiadvány, amely irkafűzéssel, spirálozással vagy
ragasztókötéssel készül. A brosúrát a könyvtől az egyszerű kivitel különbözteti meg.

Byte

a leggyakrabban használt egység a bináris jelek ábrázolásában. Általában nyolc bitböl
áll.

C

CMYK

Nyomdai alapszínek cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete
(Key, K). A színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani, illetve kinyomni.

Cérnafűzés

A többszörösen hajtogatott íveket egymásra helyezve cérnával varrják össze a kötészet során.
A módszer nagy hátránya, hogy viszonylag drága és munkaigényes, de előnye a tartósságon
túl, hogy a tűzött, illetve ragasztó kötött könyvekkel ellentétben a könyv teljesen kinyílik. A
cérnafűzést általában keménytáblás könyveknél használják, hiszen a drága keménytáblás
könyvek már megérdemlik ezt a drágább és lassúbb kötészeti eljárást.

Cián

A kék egyik árnyalata, mely a négyszín nyomás egyik alapszíne.

Cromalin

Színbontott (levilágított) filmekről fotótechnikai eljárással készített, a kolor
nyomtatás színhelyességéhez szükséges ellenőrző “nyomat”.

Címke

a ~ program által írt blokk, amely azonosításra, valamint a nem szándékos átírás
elleni védelemre szolgál a csomagolt, ám tartalmára, rendeltetésére, árára és egyéb utalásokra
szolgáló leggyakrabban papír alapú termék, amelyet egyik oldalán nyomtatnak, másik oldalán
ragasztóanyaggal bevonnak és a kívánt tárgyra nedvesítéssel vagy melegítéssel
felragasztanak. Különleges fajtája az öntapadós címke, amely ragasztózott oldalával
nyomóerő hatására tapad a tárgyra.

Címnegyed

A könyv első (általában) 4 oldala, amelyben az 1. oldal a szennycímoldal, a második üres, a 3.
oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.

Címoldal

A könyv harmadik oldala, a címet, a szerzőt és a kiadót vagy emblémáját (ha van) tünteti fel.

Csomagolóipari ragasztók

a csomagolástechnikában leggyakrabban alkalmazott
papírzacskók, dobozok, zsákok, papír- és műanyag, ill. fémfólia bevonatok előállításához, a
termékek lezárásához, címkék felragasztásához alkalmazott ragasztók közös elnevezése.
Kémiai összetétel szerint keményítőből, keményítő- és cellulózszármazékból, fehérjékből,
valamint szintetikus anyagokból előállított ragasztók tartoznak ebbe a csoportba. csontenyv
állati enyv.

Csúszás

a pontatlan legördülésből eredő nyomtatási hiba.

D

Diapozitív

Az eredeti dia. A digitális nyomdai eljárásokhoz a diákon lévő képeket szkenneléssel juttatják
a számítógépre a kiadványba való alkalmazáshoz.

Duplex nyomtatás

Két szín nyomás.

DTP

DeskTop Publishing: Számítógépes kiadványszerkesztés

Denzitás

Mind a levilágított (másolt) filmek, mind a nyomatok fedettségének mértékét jelző
szám. Jele: D. A nyomdai és a DTP gyakorlatban átnézeti és ránézeti denzitométereket
használnak. Az átnézeti denzitométer a levilágítást is végző DTP stúdiók minőségellenőrző
rendszerének egyik alapvető eszköze.

DPI – Dot Per Inch

A pontok száma inchenként. A rendszer letapogatási, levilágítási
elemeinek 25,4 mm-re eső száma.

Digitális proof

Adathordozóról digitális eljárással készített próbanyomat, a színes nyomtatás
színhelyességének ellenőrzésére. A digitális nyomdán történő ellenőrzés két dologban is
jelentősen eltér az ofszetnyomástól:

•  A digitális ellenőrző példány (proof) nyomása ugyanazon a gépen történik, mint maga
  a gyártás, így a tervező pontosan azt látja, amit meg szeretne nézni. Ez az ofszet
  nyomás esetén nem valósítható meg.
•  A digitális ellenőrzés (proof) sokkal kevesebbe kerül, mint egy megfelelő minőségű
  ofszet ellenőrző nyomás.

Direkt szín

A direkt szín olyan, előre meghatározott árnyalat, amelyet a nyomda színminta vagy Pantone-
szám alapján kever ki. Ezek a színek nem a hagyományos CMYK nyomdai színkeverés
eredményeként jönnek létre, hanem külön, Pantone-alapszínek felhasználásával készülnek.
Használatuk különösen fontos arculati elemeknél, például logók és márkaszínek esetében,
ahol az egységes megjelenés kiemelt jelentőségű. Fontos tudni, hogy ugyanaz a direkt szín
eltérően jelenhet meg különböző papírfelületeken. Emiatt minden Pantone-színnek létezik
fényes felületre nyomott (Coated) és matt, nagyobb szívóképességű papírra készült
(Uncoated) változata.

Duda

tekercsnyomógépeken feldolgozásra kerülő nyomathordozók tekercsének belső, kis
átmérőjű (80-120 mm) kartonhengere, amelyhez hozzáragasztják a (papír) szalag belső végét.
A duktor köszörült palástfelületű acélhenger. Ívre és tekercsre dolgozó magas- és
ofszetnyomógépek festékező műveinek a festékszekrénybe beépített hengere. Átmerője és
palástfelületének hasznos alkotóhossza gép típusonként változó. Feladata a nyomdafesték
adagolása a festékezőmű dörzsszakaszába, adott, a forma festékigényének megfelelően
sávonként beállított rétegvastagságban.

Digitális

számjeggyel ábrázolt információ.

Digitálisan nyomott ívek jelölései

1+0     1 oldalas, feketével nyomott
1+1     2 oldalas, mindkét oldalon feketével nyomott
4+0     1 oldalas, 4 színnel nyomott (színes)
4+4     2 oldalas, mindkét oldalon 4 színnel nyomott (színes)
4+1     2 oldalas, egyik oldalon 4 színnel (színes), a másikon feketével nyomott

Digitalizálás

valamilyen szövegelem számjegyekkel felírt értékein alapul.
DPI
„Dots per inch” (azaz képpont per hüvelyk). Annak megadására szolgál, hogy egy képen
milyen sűrűn találhatók egymás mellett az azt alkotó képpontok. Használják szkennerek,
nyomatók felbontásának megadására is.

Dombornyomtatás

Olyan nyomtatási eljárás, amelynek célja a betűk, rajzok reliefszerű kidomborítása a papír
felületéből.

E

Ellenőrző nyomat, korrektúra

1. A tördelt levonat; 2. digitális proof (IRIS); 3. Cromalin; 4.
Kékkópia; 5. Szemleív

Eredeti anyag-szövegeredeti

olyan szöveges anyag, amely fotózható, illetve szkennelhető
eredetiként kerül felhasználásra.

Egyszerű ellenőrzés (Soft Proofing)

Az egyszerű ellenőrzést gyakran használják mind a tervezők, mind a nyomdai előkészítők,
hogy már a monitoron látott kép alapján dönteni tudjanak az egyes színek megfelelőségéről.
Az optimális ellenőrzéshez kalibrálni kell a monitort, és egy színkaraktert kell hozzárendelni.
A kalibrálás elvégezhető az operációs rendszerben lévő eszközzel, a színkarakter létrehozása
azonban általában speciális színkezelő szoftvert és hardvert igényel (például: colorimeter).

Ellenőrzés (proofing)

Nagy értékű, vagy kiemelkedően fontos kiadványok esetén egy ellenőrző nyomást végeznek,
amelyből a megrendelő láthatja, hogy a kiadvány színei, telítettsége megfelelnek-e az
elképzeléseinek. Az ofszet nyomás esetén az ellenőrzés bonyolultabban és magasabb
költséggel valósítható meg, mint a digitális nyomatok esetén, ahol digitális ellenőrző példány
(proof) nyomása ugyanazon a gépen történik mint maga a gyártás. Ez az ofszet nyomás esetén
nem valósítható meg.

Élmetszés

A körbevágott könyvtest oldalait vagy a vágásban, vagy a lábban, vagy a fejben vagy akár
mindhárom oldalon színezik, pl. arany színnel.

Élőfej

A szedéstükör élén, az oldal felső részén a szövegfolyamtól vonallal vagy üres felülettel
elválasztott információs terület. Jellegzetes megoldása lexikonok, enciklopédiák, szótárak,
tudományos kiadványok és esetenként irodalmi kiadványok esetében is.

Előzék

Keménytáblás könyveknél a könyvtestet a táblához rögzítő, a belíveknél magasabb
grammsúlyú (rendszerint 120-150 grammos) papírból készülő, általában nyomatlan lappár.

Eredeti anya

A nyomdai feldolgozásra szánt nyers szöveg és képanyag. A szövegeredeti olyan szöveges
anyag, amelyet általában szkenneléssel digitalizálnak további feldolgozásra. A képeredeti
olyan pozitív papírkép vagy diapozitív, amely fotózással, szkenneléssel digitalizálható a
nyomdai feldolgozáshoz.

F

Fattyúsorok

Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés, azt árvasornak
nevezik. Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik, azt özvegysornak nevezik.

Font

A GEM-rendszer alatt egy font egy betűtípus egy változatának egy fokozatát jelentette.
A vektoros TrueType és a PostScript 1 esetében az összes fokozat adatait (leírását) egyetlen
fájl tartalmazza. Természetesen külön fájl az antikva, külön a kurzív, (fél)kövér és (fél)kövér
kurzív változatokat. Egy-egy fájl jelent egy fontot. Az előbbiekből következik, hogy ha egy
betűből több változatra van szükség, akkor újabb fájloknak kell tartalmaznia a leírásuk
adatait. Mivel egy név alatt legfeljebb négy fájl lehet, ilyenkor új nevet adnak a többi
betűfajtának.

Fájlformátum

Lényeges egyeztetni az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát, az ezek
kezeléséhez szükséges szoftverekkel a nyomdának rendelkeznie kell a munkák elkezdéséhez.

Flexo

Magasnyomtatási forma, főként a csomagolóanyag-iparban elterjed műanyag, celofán
és fémfóliák nyomtatásánál használatos, erre speciálisan kialakított hajlékony (flexibilis)
nyomóformával.

Fedél

Puhafedelű (más néven kartonált) könyvek 180-300 grammsúlyú kartonból készülő, többnyire
nyomott és felületkezelt borítója.

Fejezetcímoldal

Egy fejezet címét tartalmazó oldal, amely (ha csak a megrendelő másként nem rendelkezik)
minden esetben páratlan (jobb) oldalra kerül.

Fekvő formátum

Fekvő téglalap alakú, a rövidebb oldalán kötött kiadvány.

Fóliázás, lakkozás

Felületkezelési eljárás. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a
papírt. Anyag szerint műanyag, optikailag fényes vagy matt változatban létezik.

Flexibilis nyomóforma

flex nyomtatáshoz sztereotípiai úton készített rugalmas
nyomóforma. Anyaga szintetikus vagy természetes gumi, valamint műanyag, amelyet a rajzot, szöveget tartalmazó matricába préselnek. Vulkanizálás után hordozóra rögzítik és kellősítik.
Korszerű, rugalmas nyomóforma a Cyrel. ~ fotopolimer nyomóformák; sztereotípia.

Felhasználási terület

Egyes nyomdai kiadványok felhasználási területe speciális gyártási folyamatokat igényel,
ezért például kültéri használat esetén fontos, hogy a nyomda ismerje a felhasználási
körülményeket. Ilyen esetekben a kiadványt (például plakát) a felhasználási területnek
megfelelő, tartós festékkel célszerű nyomtatni.

Felületi simaság

Általánosan elfogadott megnevezés, mely leírja a papír, illetve a karton felületének simaságát.

Felületkezelés

Fóliázás, lakkozás nyomógépben, UV lakkozás, amely meggátolja a festék lehúzódását,
erősebbé teszi a papírt. Anyaga szerint lehet műanyag, optikailag fényes vagy matt.

Fémfóliázás

A kiadvány fedelének egyes elemeit (például: szerző nevét, a mű címét vagy egy emblémát)
élénk színű fémfóliával préselik be a fedélbe.

Fül

A védőborító, illetve a kartonfedél behajtott része. Fotó, életrajz, tartalmi összefoglaló, ár,
vonalkód stb. kerülhet rá.

Füzet

A füzet könyvnél kisebb terjedelmű kiadvány, amelyet leggyakrabban gerinctűzéssel
(irkafűzéssel) készítenek, ezért gyakran brosúraként is emlegetik. Egy vagy több nyomtatott
ívből áll, amelyeket hornyolnak, hajtanak, majd a hajtás mentén összetűznek. A gyártás során
kilövés készül, amely biztosítja, hogy az oldalak a hajtás és kötés után az olvasáshoz
megfelelő sorrendben jelenjenek meg. Bár a köznyelv inkább füzetként hivatkozik rá,
technikailag könyvnek számít, mivel rendelkezik borítóval, belívekkel és meghatározott
kötészeti eljárással. A füzet formátum akkor ideális választás, ha a kiadvány rövidebb
élettartamra készül, és nem szükséges kiemelkedő tartósság. Jellemző felhasználási területei a
katalógusok, brosúrák, marketinganyagok és egyéb kisebb terjedelmű kiadványok. A
gerinctűzés általában nyolc vagy több oldalas dokumentumoknál alkalmazható, az
oldalszámnak mindig néggyel oszthatónak kell lennie. Ez a kötési mód elsősorban
alacsonyabb oldalszámnál praktikus. 80 g-os belívek esetén a füzetek felső oldalszáma
jellemzően 64 oldal, ennél nagyobb terjedelemnél a végeredmény már nem optimális. Ilyen
esetekben érdemes más kötészeti megoldást választani, például ragasztókötést, síkranyitható
vagy mechanikus kötést. A gerinctűzés folyamata során az ívek egymásba kerülnek, majd a
hajtás vonalában függőlegesen összetűzik őket, így alakul ki a kész füzet.

Flexográfiai nyomtató eljárás

flexonyomtatás, anilinnyomtatás, guminyomtatás
Magasnyomtatási eljárás, főként tekercselt csomagolóanyagok, tapéták készítésére
alkalmazzák. Jellegzetessége, hogy nyomóformaként flexibilis anyagokat, gumit vagy
műanyagot használnak, és az alkalmazott festék párolgásos száradású, gyorsan száradó kis viszkozitású speciális festék, amellyel a papíron kívül alumínium-, celofán-, PVC- vagy
egyéb műanyag felület is jól nyomtatható.

G

Gerinc

Kiadványok nyitási oldalával szemben levő, élben találkozó alkotórészeinek (hajtogatott ívek,
lapok) elnevezése. Könyv esetén a szerző nevét, a címét, a kötetszámot és a kiadó emblémáját
szokás feltüntetni rajta. Folyóirat esetén általában a cím, évfolyam, megjelenési szám kerül rá.

Gömbölyített gerinc

Keménytáblás könyvek gerince lehet egyenes vagy gömbölyített. A gömbölyített gerincet
általában 160 oldalnál nagyobb terjedelmű könyvek esetén érdemes alkalmazni.

Grammsúly

A papír vastagságát az egy négyzetméterre eső grammsúllyal jellemzik. A
volumenizált papírok vastagságukhoz mérten könnyebbek

GSM (grams per square meter)

Gramm per négyzetméter, felülettömeg.

Gumihenger

ofszetnyomóművek egyik hengere, amely azonos méretű a formalemezt
hordozó lemezhengerrel. Az acélhenger köszörült felületén ofszet gumikendő borítású.
Feladata a festék átvétele a formáról, majd a szükséges nyomóerő biztosításával annak
nyomathordozóra való felvitele.

Gyártási irány

a papír haladási iránya a papírgépen. A papírgéphossztengelyével
megegyező irányú. Gyártási és keresztirányban a papír tulajdonságai eltérőek, ezért a
nyomdaiparban a papír ún. szálirányát fontos meghatározni.

H

Hajtás

Egyszeri hajtás – 4 oldalra – meghajtott ív. Lehet 6, 8 vagy akár több oldalra hajtani, többféle
sorrendben, melyet mindig gyártás és tervezés előtt tisztázzunk a nyomdával.

Hajtogatás

A kinyomott íveket a kiadvány végső méretére hajtják.

I

Imprimatura

Az utolsó tördelt korrektúra levonaton, (esetleg külön lapon) a megrendelő
(vagy az arra általa felhatalmazott személy) kézjegyével és nyomható (imprimatur)
megjegyzéssel engedélyt ad a nyomtatásra.

Impresszum (kolofon)

A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó
és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Imprimatúra

Nyomás engedélyezése, jóváhagyása. Végső levonat a kinyomtatott anyagról.

ISBN szám

Könyvek nemzetközi (UNESCO) 10 számjegyű azonosító száma. A nemzeti ISBN irodától
(Országos Széchényi Könyvtártól) kell kérni e-mailben  isbn@oszk.hu . A könyvnek
általában az impresszum (kolofon) oldalán szokás elhelyezni. Fontos, hogy a jelenlegi adózási
szabályok szerint, csak ISBN számos termékre lehet kedvezményes ÁFA-t számolni! A
könyv tartalma is meghatározza, hogy ISBN kérhető-e rá. Érdemes a nyomdával egyeztetni
erről!

Irkafűzés

A kiadvány gerincén elhelyezett két vagy több kapocs, amely a kiadvány összefogására
szolgál. Minimálisan 8 oldalas, legfeljebb – a papír vastagságától függően -, 80-112 oldalas
munkáknál alkalmazható.

Ív

Az ív a nyomdai gyakorlatban egy olyan, mindkét oldalán megnyomott papírlapot jelent,
amelyet a gyártás során összehajtanak, és így a kilövés egy egységét alkotja. A hajtott ívek
adják ki a kész kiadvány oldalrendjének egy-egy szakaszát. Hagyományos értelemben egy ív
meghajtva 16 oldalt tartalmaz, azonban a mai, termelésközpontú nyomdai technológiák ennél
jóval rugalmasabbak. A felhasznált géptől, hajtási módtól és kötészeti megoldástól függően
egy ív állhat 2, 4, 8 vagy akár 64 oldalból is, és egy kiadvány több különálló ívből is
felépülhet. A választott hajtási és kötési eljárástól függően az ívek sorrendben követhetik
egymást, de előfordulhat, hogy nem egymás után kerülnek a kész termékbe. Vastagabb
papírok vagy borítóanyagok esetén az íveket hajtás előtt gyakran hornyolják (bígelik), hogy a
hajtás pontos legyen, és a papír ne repedjen meg.

K

Kivágás stancolás (die cutting)

Minthogy a papírvágógépek csak egyenes vonalban, a papír
teljes szélességében tudnak vágni, speciális alakú nyomtatványokat (vagy lyukakat,
nyílásokat) csak a kívánt alakzatnak vágóélként a papírba való belenyomásával lehet
előállítani. Ma legtöbbször egy kivágó forma (stancaforma) elkészítésével, a magasnyomás
módjára végzik; a kivágó forma szükség esetén egyúttal a hajlítóéleket is tartalmazhatja.

Keménytáblás kötés

A keménytáblás kötés olyan könyvkötészeti eljárás, amelynél a kiadvány fedelét 1,5–3,5 mm
vastag kötészeti lemez alkotja. A táblát különböző borítóanyagokkal vonják be, például
papírral, vászonnal, félvászonnal, műbőrrel vagy bőrrel, így a könyv megjelenése egyszerre
lehet elegáns és rendkívül tartós.

Ez a kötési forma kiemelkedően ellenálló, ezért elsősorban olyan könyvekhez ajánlott,
amelyeket hosszabb használatra szánnak. Bár a keménytáblás kötés az egyik legköltségesebb
eljárás, nagy példányszám esetén gazdaságosan alkalmazható, ezért gyakran használják
sorozatban gyártott könyveknél vagy értékálló kiadványoknál.

A gyártás során a belíveket kötegekbe rendezik, majd a nagyobb tartósság érdekében
összevarrják. Ezt követően a könyvtestet három oldalon körülvágják. A gerinc
megerősítéséhez szövetcsík kerül a belívre, amelyet az előzékhez ragasztanak. Az előzék egy
magasabb grammsúlyú, jellemzően 120–150 g-os, többnyire nyomatlan lap, amely a
könyvtest és a keménytábla kapcsolatát biztosítja. A belívek végül beragasztásra kerülnek a
táblába, amely merev tartást ad a könyvnek. Az így készült könyvek gerince általában
domború, a gerinc mentén két bemélyedéssel. A fedél külső borítása nemcsak védi a
kiadványt, hanem megjelenésével hozzájárul annak piacképességéhez is.

Költséghatékonyabb megoldás érhető el akkor, ha egy már elkészült puhafedelű könyvre
kerül keménytábla, mivel így elhagyható az ívek összevarrásának és beragasztásának egy
része.

Képméret és képátalakítás

A nyomdai technológiában nem a képek pixelekben vagy megapixelekben mért mérete a
meghatározó – ahogyan az a monitorok, digitális fényképezőgépek vagy webes felhasználás
esetén –, hanem a nyomtatásban megjelenő fizikai méret (milliméterben vagy centiméterben),
valamint az, hogy egy adott felületen milyen sűrűn helyezkednek el a képpontok.

Ezt a képpontsűrűséget a DPI (dots per inch) érték határozza meg.

A megfelelő képfelbontást mindig a tervezett felhasználás szerint érdemes meghatározni, és
célszerű előzetesen egyeztetni a nyomdával, hogy a végeredmény megfeleljen a minőségi
elvárásoknak. A képek előkészítésénél az alábbi alapelvek javasoltak:

A képeket minden esetben grafikai szoftverben (például Adobe Photoshopban) érdemes
szerkeszteni, vágni, forgatni vagy méretezni. A tördelőprogramokban lehetőleg ne módosítsuk
a képeket, ott azokat 100%-os méretben helyezzük el.

Kiváló minőségű digitális nyomat esetén az ajánlott felbontás 300 dpi a végleges nyomtatási
méretben. Vonalrajzoknál a legjobb eredményhez akár 1200 dpi is szükséges lehet.

A képek átméretezésekor érdemes a bicubic sampling eljárást alkalmazni a grafikai
szoftverben. A nyomtatási minőség megőrzése érdekében kerülni kell az áttetszőség és a
raszterszög használatát.

Képtömörítésnél javasolt elkerülni a JPEG formátumot, mivel nem várt torzulásokat okozhat.
Helyette célszerű veszteségmentes formátumokat, például TIFF vagy EPS fájlokat használni.

Kereszthajtás

A kétszer (egymáshoz képest keresztben) meghajtott ív, amely 8 oldalas terméket
eredményez.

Kifutó kép

A kifutó kép olyan nyomdai megoldás, amikor a kép vagy háttérszín szegély nélkül, egészen a
lap széléig jelenik meg. A tervezők azért alkalmazzák a kifutót, hogy a vágást követően a
grafika biztosan elérje a kész nyomtatvány végső élét, és ne maradjon nem kívánt fehér
margó. A kifutó a lap egy, két, három vagy akár mind a négy oldalán is megjelenhet, ilyenkor
a kép a végleges méreten túlra nyúlik. A gyártás során a nyomtatványt körbevágják, ezért a
kifutóval érintett széleken általában 3–5 mm kerül levágásra. Emiatt fontos, hogy a kifutó
területére ne kerüljenek lényeges képi elemek vagy szövegek.

A kifutó a nyomtatott oldal bármely részén alkalmazható, amely a vágóélen túl nyúlik. Pontos
méretezése és elhelyezése kiemelten fontos, mivel a nem megfelelően kialakított kifutó hibás
vágást vagy esztétikai problémákat eredményezhet a kész kiadványban.

Kilövés

A kilövés a nyomdai előkészítés egyik alapfolyamata, amely során egy több oldalas kiadvány
oldalait úgy rendezzük el az íveken, hogy a gyártás befejezése után az oldalak megfelelő
sorrendben és helyes állásban kerüljenek a kész termékbe. A kilövés kialakítását mindig
befolyásolja a választott kötészeti mód és a tervezett munkabefejezési eljárás.

Az oldalak elrendezése számos tényezőtől függ, többek között: a kész dokumentum
oldalainak méretétől, a felhasznált papír méretétől, valamint attól, hogy a kiadványt hogyan
hajtják, vágják és kötik.

A korszerű nyomdai gyakorlatban a kilövést jellemzően digitális szoftverek végzik. Ezek az
alkalmazások a megadott paraméterek alapján automatikusan helyezik el az oldalakat az íven,
kiváltva a korábban nagy odafigyelést igénylő manuális pozicionálást. A digitális kilövés
gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb előkészítést tesz lehetővé, hozzájárulva a hibamentes
gyártáshoz.

Kolofon

A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó
és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Korrektúra

Szöveg, kép és ezek elhelyezésének ellenőrzésére szolgál.

Kasírozás

Papírnyomat, kinagyított fotó, plakát, stb. szürkelemezre, műanyagra, fára, stb.
való felragasztása.

Képfelbontás

A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Két változata van: 1.
Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó
pontok száma; 2. Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az
egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma.

Kompatibilitás

azokat a készülékeket, adathordozókat, adatokat és programokat, amelyek
minden különösebb átalakítás nélkül egymás között kicserélhetők vagy együtt dolgozhatnak,
kompatibiliseknek nevezik. Az adatfeldolgozásban különbséget tesznek készülékek,
programok ~ a (programkompatibilitás) és adatok, ill. adathordozók ~ a (adatkompatibilitás)
között. A készülékek ~ a bizonyos meghatározott technikai adatok betartását feltételezi.

Könyvborító

A könyvtábla külső felületének anyaga. Lehet bőr (műbőr), vászon (selyem), papír, esetleg
fóliázott papír vagy akár PVC.

Könyvjelzőszalag

A sapka és az oromszegő közé ragasztott szalag. Színe többnyire megegyezek az oromszegő
színével.

Könyvjelző

A könyv körülvágott méreténél valamivel alacsonyabb és jelentősen keskenyebb, 120-180
grammsúly közötti, egy vagy több színnel nyomott papír. A könyv rövid ismertetését vagy
reklámot szoktak elhelyezni rajta a kiadók.

Korrektúralevonat

A kézirat szedett (általában tördelt) formája, amelyen még végezhetők javítások.

Körülvágás

Könyvek, folyóiratok kész méretre vágása három oldalon, a fej-, láb- és hosszmetszések
kialakítása. A körülvágás a kiadvány előállításának utolsó lépése. Ezzel adjuk meg a
terméknek azt a méretet, amit elképzeltünk a tervezés során.

Köteles példány

A nemzeti könyvtáraknak, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárnak járó
kiadványmennyiség. Könyvből 6, periodikákból 12-18 példány illeti meg az OSZK-t. A
nyilvántartásuk az ISBN, illetve ISSN számok segítségével történik.

Kötésmargó

A kötésmargó a lap fejlécében (tetején), láblécében (alján), kötésében (a hajtás mentén) vagy
az éleken (külső lapszél, metszés) elhelyezkedő margók. A kötésmargó egyes részei elvesznek
a kötési folyamat során.

Kötészet

A kötészet a nyomdai gyártás azon területe, amely a kiadvány lapjainak összetartását és végső
formáját biztosítja. Bár a borító felhelyezése a kötészeti munka utolsó lépése, a kötés típusát
már a tervezés korai szakaszában meg kell határozni, mivel az alapvetően befolyásolja a
kiadvány felépítését és megjelenését. A borító elhelyezése és rögzítése mindig az alkalmazott
kötészeti eljárástól függ. A kötészeti munkafolyamat során többféle művelet történhet, például
hornyolás, hajtás, leválogatás, tűzés, ragasztás vagy lyukasztás.

A megfelelő kötési mód kiválasztásakor fontos figyelembe venni a bekötendő lapok számát és
a felhasznált papír grammsúlyát. Általános irányelv, hogy irkafűzéses (gerinctűzéses)
füzeteknél a használható lapok száma jellemzően 16–18 ív, ami a papír vastagságától függően
64 vagy 72 oldalt jelent, mivel egy íven négy oldal helyezkedik el.

A kötészetben többféle eljárás alkalmazható, többek között: ragasztókötés, irkatűzés /
irkafűzés / gerinctűzés, síkranyitható kötés, mechanikus kötés.

A választott kötészeti megoldás hatással van a kiadvány tartósságára, használhatóságára és
esztétikai megjelenésére is.

L

Lakkozás

Felületkezelési eljárás. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt.
Anyaga szerint műanyag, optikailag fényes vagy matt változatban létezik. A lakkozást
általában borítókon alkalmazzák a felület tartósságának vagy esztétikusságának növelésére.
Például formalakk használatával a nyomtatott fotókat realisztikusabba lehet tenni. Ehhez
külön filmet kell készíteni és a nyomdagép lakkozóműve utolsó színként rányomja a
megfelelő felületre a lakkot.

Lapszerkezet

A rostok eloszlása egy papír vagy karton anyagában.

Lehúzódás

Nyomaton a festék elkenődése a nyomdagép kirakójában, vagy a tovább feldolgozás során.

Leporellóhajtás

Olyan párhuzamos hajtások, amelyek párosával kerülnek egy lap azonos oldalára.

Lyukasztás, fúrás

A lapba, vagy kiadványba lyukakat fúrunk, pl. lefűzés mappába helyezhetőség miatt.

M

Makulatúra, selejt

Nem megfelelő minőségű nyomat, amely a példányszámba nem számítható be. Erre a nyomás
színbeállításnál van szükség.

Melléklet elhelyezése

A kötött könyveknél a belív után vagy az ívek közé elhelyezett 4-8 vagy magasabb
oldalszámú, általában a belív papírjánál jobb minőségű papírra készülő ívegységek.

Műnyomó papír

Krétázott, simított papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt
változata ismert.

Magasnyomtatás

Hagyományos nyomtatási forma, amelynél a nyomóelemek felülete közel
egy síkban van, a nemnyomó elemek pedig ettől alacsonyabban helyezkednek el.

Mélynyomtatás

A nyomtatásnál a nyomóforma síkjánál mélyebben elhelyezett üregekből
kerül a festék a papírra. Az üregek kémiai úton történő maratással kerülnek kialakításra.

N

Nyers méret

A nyomásnál használatos, vágatlan papírméret. Ezt körülvágva kapjuk a kiadvány végleges
(vágott) méretét.

Négyszínnyomás (CMYK)

A színes képeket a négy alapszín segítségével lehet felbontani,
illetve kinyomni. Az alapszínek: cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete
(black, B).

Nyomtatás

Többféle nyomtatási eljárás létezik, pl. ofszet nyomtatás, mélynyomás,
magasnyomás, szitanyomás. A papírt lehet színén (Schöndruck) ill. fonákán (Wiederdruck)
nyomni.

Nyomóforma

a ~a nyomó- és nemnyomó elemek olyan meghatározott rendszere, amely a
szöveg- és képi információkat magába foglalja. A nyomóformáról a nyomtatás folyamata
során a nyomathordozó adott felületeire festékréteget juttatva kialakul a nyomat.

Nyomórendszerek

különböző nyomtatási technológiák (magas, ofszet, mély) rotációs íves
és tekercsnyomógép-típusainak nyomóműfelépítését, a nyomómű szerkezeti kialakítását, a
nyomóművet alkotó hengerek számát és jellegét, ill. azoknak a nyomtatási folyamatban
betöltött szerepét, egyes esetekben a nyomásráadás és levétel módozatát behatároló fogalom.
~ ofszetnyomómű; szatellit nyomómű.

Nyomtatás

adott nyomóforma nyomóelemeinek festékezése és a festék átjuttatása nyomóerő
segítségével a nyomathordozó felületére.

O

Ofszet nyomtatás

Síknyomtatás, vagyis a nyomólemez fotótechnikai eljárással kerül
elkészítésre, se kiemelkedés, se mélyedés nincs a lemez felületén.

Ofszetnyomókendő

ofszetkendő többrétegű gumírozott szövet, amelyet egyik oldalon
legfelül egy 0,3-035 mm vastagságú gumiréteggel látnak el. Az ofszetborítás legfontosabb
alkotóeleme. Rugalmas tulajdonságát elsősorban a gumikeverék összetétele, a vászonréteg
száma és anyaga határozza meg.

Olvasási oldalpár és nyomdai oldalpár

A nyomdai oldalpár azokat az oldalakat jelenti, amelyek a nyomtatás során egymás mellé
kerülnek egy íven. Ezek az oldalak a hajtás és a kötés után a kész kiadványban a megfelelő
helyre rendeződnek, még akkor is, ha nyomtatás előtt első ránézésre nem logikus sorrendben
helyezkednek el. Például egy katalógus első és hátsó borítója a nyomtatáskor egymás mellett
szerepelhet, hogy a hajtás után a helyükre kerüljenek.

Az olvasási oldalpár ezzel szemben az a két oldal, amely a kész, bekötött kiadványban
egymással szemben jelenik meg, és amelyet az olvasó egyszerre lát. Ez tehát a végleges,
használat közbeni oldalpár.

A két fogalom nem azonos, de bizonyos esetekben egybeeshet. Ilyen például egy irkafűzött
kiadvány középső oldalpárja, amely a nyomtatás során és az olvasáskor is ugyanazt a
párosítást adja.

Egy 12 oldalas brosúra esetében például a nyomtatás során a 2. és a 11. oldal alkothat
nyomdai oldalpárt, míg a kész kiadványban egymással szemben megjelenő 2. és 3. oldal már
olvasási oldalpárnak számít.

Opacitás (átlátszatlanság)

Egy anyag átlátszatlanságának mértéke. Százalékban mérjük, a 100% teljes átlátszatlanságot
jelent. Fontos tényező, ha az ív mindkét oldalát meg kívánjuk nyomni.

Oltárhajtás

Kétszer (dupla ajtószerűen) szembehajtott papírív. A behajtott oldalakat 2-3
mm-el keskenyebbre kell tervezni, mint a hajtott méret.

P

Pagina

Oldalszám, amit a kiadvány oldalain alul vagy felül helyeznek el.

Pántolás

A nyomdai késztermék egységcsomagjainak általában műanyag pánttal való összefogása.

Papír felület

A papírgyártók a különböző felületek széles választékát kínálják könyvekhez és azok
borítójához. Tipikus felületek a magas fényű és a matt.
A papírokat bevonattal látják el, hogy javítsák felületük tulajdonságait és vizuális
megjelenésüket. Lehetnek a lap egy vagy mindkét oldalán bevonatosak. A felület
fényességének biztosítása mellett a bevonat ráadásként befolyásolja a színárnyalatokat, a
papír átlátszóságát és vastagságát éppúgy, mint viselkedését a festékanyagokra illetve beeső
fényre. Ezért a nyomtatott színek mélysége és telítettsége a felhasznált bevonatnak
megfelelően eltérő lehet.
Bevonatos papírokat általában az értéknövelt termékeknél alkalmazzuk. Ezek közé tartoznak a
grafikákat és fotókat tartalmazó kiadványok, mint például a szakácskönyvek, művészeti
albumok, éves riportok, marketing anyagok, brosúrák, és minden olyan nyomtatott anyag,
amelynél az éles, gazdag tartalmú megjelenés kívánatos.

Papír szálirány

A szálirány az az irány, amelyben a papírlap szálai fekszenek.

• A hosszanti szálirány a lap hosszabb oldalával futnak párhuzamosan.
• A kereszt szálirány a papír rövidebb oldalával fut párhuzamosan.

A szálirány fontos szerepet játszik a könyv végső minőségében. Meghatározza, hogyan
hajtható, hajlítható, és milyen tapintású a papír. Befolyásolja a gerinc vastagságát, és hogy
hogyan nyílik, fekszik ki a könyv.

• A száliránynak minden esetben párhuzamosan kell futnia a hajtással vagy a gerinccel.

Pantone színek

Direkt, nem négy színből nyomott színek. Külön színként nyomják olyan
esetekben pl.: ha nem keverhető a szín (arany, ezüst stb…), vagy meghatározott színű
felületet kell képezni (logó, alnyomat, stb…). A pantone színek pontos meghatározására
alkalmazzák a pantone színskálát, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a megrendelő által
kiválasztott szín kerüljön kinyomtatásra.

PostScript

Az Adobe által kifejlesztett oldalleíró nyelv, mely a grafikai D tipográfiai D
elemeket vektorgrafikus módon tárolja. Eszközfüggetlen, ennek is köszönheti, hogy
napjainkra nyomdaipari szabvánnyá vált.

PDF (portable document format)

Az Adobe cég által kifejlesztett, a dokumentumok szabad
és változásmentes átvitelére szolgáló eszközfüggetlen adatformátum.

PDF formátum (kompozit)

Nagyobb terjedelmű szöveges és/vagy képes anyagok leggyakrabban használt tömörített
fájlformátuma. Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg egy anyag.

Példányszám

A kiadvány egyszerre megrendelt példányainak száma.

Perforálás

A papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése a le-, ki- vagy széttéphetőség
elősegítésére.

Pixel

Képpont

Próbanyomás

a próbanyomat a nyomólemezről készült tetszőleges számú levonat, amelyet a
gépnyomás megkezdése előtt állítanak elő abból a célból, hogy tájékoztatást adjon a
reprodukálásban tevőlegesen résztvevőknek, a példányszámnyomó gépmesternek és a
megrendelőnek a reprodukciós fényképészeti feldolgozás eredményéről. A próbanyomatot a
gépnyomattal azonos papírra és festékkel, valamint azonos színdenzitási és
rácspontnövekedési értékkel készítik.

Próbanyomat-helyettesítő eljárások

színellenőrző eljárások. próbanyomógépek különböző
nyomtatási elven alapuló, típusonként és nyomtatási technológiánként változó szerkezeti
kialakítású nyomógépek, amelyeken a példányszámnyomtatás előtt a nyomóformáról
nyomatokat készítenek, a nyomóforma ellenőrzése céljából, lehetőség szerint megközelítve a
példányszámnyomtatás nyomtatási körülményeit.

Retusálás

Képjavítás, képtisztítás. Alapjában a képeredeti (papírkép, diakép, vagy scannelt
grafika) sérüléseinek, színhibáinak kijavítása, de a képekkel való manipulációra is
alkalmazzák, megváltoztatva annak valódiformáját. QuickTime: Developed by Apple
Computer. A type of video file format.

R

RGB-színek

Additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és
kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógépes képernyőkön ezeket
a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak.

Rácssűrűség

Azt mutatja meg, hogy milyen sűrűn helyezkednek el a raszterpontok egy képen.
Mértékegysége a vonal/hüvelyk vagy vonal/cm. Általában 152 és 175 lpi a szokásos értéke.

Raszter

Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képet apró pontokra bontják rácsozási
eljárással, más néven raszterezéssel.

RGB (additív színkeverés)

Az RGB az additív, vagyis összeadó színkeverés rendszere, amelynek alapszínei a vörös
(Red), a zöld (Green) és a kék (Blue). Ezek egyenlő arányú keverésével fehér szín jön létre.
Az RGB színteret elsősorban a digitális megjelenítők, például számítógépes monitorok,
kijelzők és egyéb elektronikus eszközök használják.

A képernyők a képeket képpontokra bontva jelenítik meg, amelyek vörös, zöld és kék
fénykibocsátással alkotják a látható színeket. Mivel a monitorok technológiája eltérő lehet, a
színvisszaadás eszközönként különbségeket mutathat. Az RGB színterek jellemzően
szélesebb színtartományt fednek le, mint a nyomdai CMYK színterek, ezért élénkebb,
telítettebb színek megjelenítésére képesek. Emiatt egyre gyakrabban használják őket a
nyomtatás előkészítése során is, különösen akkor, ha a fájlokat többféle felhasználási célra –
például webre, digitális megjelenítésre és nyomtatásra – szánják.

Fontos azonban, hogy a legtöbb nyomdai berendezés CMYK festékekkel dolgozik, ezért a
végleges, nyomtatásra szánt PDF állományt CMYK színtérben kell elkészíteni, hogy a
nyomat a lehető legpontosabban adja vissza a tervezett színeket.

RGB vagy CMYK?

Minden színtérnek meghatározott színtartománya van – az előállítható színek tartománya.
Nincs egyetlen olyan színtér sem, amely elő tudja állítani a teljes spektrum összes lehetséges
színárnyalatát. Egyes színterek több vörös, de kevesebb kék árnyalat visszaadására képesek,
míg mások szélesebb spektrumát képesek előállítani a kéknek, de kevesebb vöröset. A
kalibrálás fontosságának oka az, hogy a számítógép monitorok RGB (additív – összeadásos)
színkeverést használnak a színek megjelenítésére, míg a digitális nyomtatók CMYK
(kivonásos) színkeverést. Az RGB és CMYK színkeverési rendszerek közötti különbség
eredményezi azt, hogy más színek látható a monitoron és a nyomtatási végeredményen.

Riccelés

Az a kötészeti művelet, amikor különböző kötészeti gépek segítségével az öntapadós papír
felső, nyomott rétegét átvágjuk, de az alsó hordozó réteget nem. Így az öntapadós nyomdai
matricák, a bemetszés vonalának megfelelően, könnyen leválaszthatóak az alsó
hordozórétegről. A riccelés lehet: vonalriccelés (egyenesen átvágja az ívet széltől szélig),
formariccelés (alakot lehet kivágni vele, pl. gyerekmatricák, kör, egyéb formák).

S

Saját borító

A belívekkel azonos papírból készülő borító. Irkafűzött vagy gerinc ragasztott brosúráknál,
füzeteknél használatos.

Sans serif (talpatlan betűkészlet)

A talp nélküli betűkészleteknek nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betű
vonalainak végén. Modernebb oldalképet biztosít mint a talpas betűkészletek.

Serif (talpas betűkészlet)

A talpas betűkészleteknek – ahogy a nevük is mutatja – egy rövid dekorációs vonal vagy
vonás van a nyomatott betű vonalainak végén. A talpas betűkészletekben a kisbetűk
egyedibbek és jobban felismerhetők, így könnyebb azokat olvasni.

Spirálkötés

Egyszerű és gyors kötészeti eljárás, mely kis, kézi berendezéssel is elvégezhető. Lehet
egyszeres vagy dupla, különféle anyagú (műanyag vagy fém), különféle színű és átmérőjű (a
kiadvány vastagságához illeszkedően). Hogyan működik a spirálkötés? Ha egy könyvet
spirálkötéssel kötnek, a lapokra és a borítókra kis kerek lyukakat készítünk, és egy műanyag
vagy fémszálból készült spirált fűzünk beléjük. Ezután a spirált a könyv méretéhez illeszkedő
hosszra vágjuk. A spirálok a színek és átmérők széles választékában érhetők el. Miért
válasszuk a spirálkötést? A spirálkötés gazdaságos síkra nyitható kötésfajta. Főként
referenciaanyagoknál alkalmazzák. Hátránya hogy nem biztosít nyomtatható felületet a
gerincen, és nem lehet hozzáadni, vagy kivenni lapokat.

Stanckés

A stancoláshoz, vagyis a nyomdai termék formára vágásához használt speciális kés.

Stancolás

A nyomdai termék formára vágása az úgynevezett stanckéssel.

SZ

Szennycímoldal

A könyv legelső oldala, mely csak a könyv címét és a szerző nevét tartalmazza.

Színkezelő rendszerek

Megfelelő színkezelő rendszer nélkül ugyanabból a képből eszközönként különböző
végeredmény származhat, az eredeti színtartományok összeegyeztethetetlensége miatt. A
színkezelés kiszámítható és állandó eredményt biztosít a monitortól egészen a végeredményig,
egymáshoz igazítva a különböző használt berendezések színtartományait.

Színtartomány

Mindegy, hogy ofszet vagy digitális nyomást használunk, fotófilmre dolgozunk, vagy csak
egy dokumentumot nézünk a monitoron, jelenleg egyetlen eszköz sem képes visszaadni az
emberi szem által látható színek teljes tartományát. Ez azért van, mert minden eszköz egy
meghatározott színtéren belül dolgozik, amely a színek egy meghatározott tartományát
(gamut) hozza létre. Mivel többféle színtér létezik, a színek megjelenése eszközről-eszközre
eltolódhat. Ezek a színvariációk eredhetnek a képforrásokból, abból a módszerből, ahogy a szoftverek meghatározzák a színeket, a nyomtatásra használt médiától, és több más
tényezőktől is, például hogy a gyártó milyen típusú vagy korú monitorokat használ.

Szitanyomás

Szitaforma felhasználásával végzett nyomtatás, a festék fedőrétegként kerül fel a
szitahordozóra.

T

Tábla

Kemény, merev anyagú papírlemez, amely a könyv merevítését, erősítését szolgálja. A
keménytáblás könyveknél papír, vászon vagy bőrborítású. Vastagsága 1,5-3,5 mm közötti.

Terjedelem

A kiadvány összes számozott oldalának mennyisége.

Tamponnyomás

Nem sík felületek nyomására szolgáló eljárás.

Tipográfia

Egy kiadvány megtervezésének tudománya és művészete. A tipográfia alatt
értjük a könyv tervezése, szedése során alkalmazott eszközök összességét.

TIFF (Tagged Image File Format)

Képek, nem vektoros grafikák állományformátuma.

Tördelés

a hasábokba szedett házi és szerzői korrektúrán átment szövegek, valamint
címsorok, élőfejek, marginálisok, lábjegyzetek, táblázatok, képletek, klisék, oldalszámok stb.
tördelési makettben vagy egyéb utasításban előre meghatározott végleges formájú oldalakká
alakítása.

U

Utánnyomtatás

újrarendeléskor a nyomdatermék újranyomtatása tárolt nyomóformáról.

UV-lakkozás

Olyan lakkozási módszer, amelynek során a szitázással felhordott lakkréteg ultraibolya fény
hatására kötődik meg, és egyből tovább feldolgozható.

V

Vakdombor (Dombornyomás)

Réz domborvésetről, vagy cink, nylonprint kliséről préseléssel készített nyomat.

Vágójel

A vágott méreten kívül a nyomaton elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a vágás
helyét.

Változó adatnyomtatás

Egyre növekvő igény mutatkozik a változó adatnyomtatás iránt, különösen a továbbfejlesztett
színes változata iránt. Azzal, hogy nyomtatási alkalmazások szélesebb lehetőségeit ajánljuk
ügyfeleink számára, segítjük őket elérni marketing céljaikat. A színes, személyre szabott
információkkal jobban megragadható a felhasználók figyelme a jelentős médiazajban.

• Új üzleti lehetőségek, új jövedelemforrások
• terjedelmesebb kis példányszámú digitális színes munkák
• gyors megtérülés
• egyéni, testre szabott kommunikáció

Vektoros grafika

Olyan rajzok, melyek matematikailag leírva tárolódnak az állományokba.
Pl.: . cdr ( CorelDraw ) , .ai ( Adobe illustrator )

Vágójel

A vágott méreten kívül a filmen elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a
vágás méretét.

Vágott méret

A kész nyomdai termék mérete. Keménytáblás könyvnél a könyvtest
méretmegjelölése.

Vízjel

A papírgyártáskor a papírba elhelyezett (például: márka, cég) jel, mely a papíron fény
felé átnézve látható.

Vonalkód

Lézertechnikával olvasható, vonalakból álló jelsorozat. A vonalkód a termék EAN
kódját jeleníti meg. Az ISBN vagy ISSN számmal ellátott termékek (könyvek, periodikák,
stb.) EAN kódját az ISBN, illetve az ISSN számból kell képezni.

Vonalas grafika

A kép, nyomat matematikailag leírható vonalakból, görbékből egyenes és /vagy görbe
vonalakból, és az ezekkel határolt idomokból épül fel, amelyek természetesen lehetnek
színesek is. Vektoros, vagy más néven objektumorientált ábrázolásnak nevezik. Előnye
nagyításnál, kicsinyítésnél mutatkozik meg, mivel a képek nem képpontokból állnak
tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek. nem romlik a felbontás. A vektorgrafikus
ábrázolás alkalmasabb műszaki ábrák, egyszerű, vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok,
vagy hosszabb szövegek kezelésére. A végeredmény minősége csak a képmegjelenítő
eszköztől függ. A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat
(téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier görbéket (csomópontokkal, a csomópontok
közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak, Egy vektorokból
álló objektumokkal felépített képen minden objektum kitölthető valamilyen színnel, viszont –
mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak – nincs lehetőségünk fotótechnikai
eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak a
pixelgrafikus rajzolóprogramokkal végezhetőek el. A mai rajzolóprogramok képesek a
vektorgrafikus rajzokat pixeles formátumura konvertálni, amelyen aztán további
módosításokat végezhetünk. Pl.: Betűből álló grafika.

W

Wire-O vagy Plastic-O ikerspirál kötés

Hogyan működik a Wire-O vagy Plastic-O kötés?
Ha a könyv Wire-O kötéssel készül, szögletes lyukakat készítünk a lapokra az egyik él
mentén, és egy dupla hurokból álló fémszálat illesztünk a lyukakba. Ezután a hurkokat
behajtják, hogy megtartsák a fémszálat. A Plastic-O hasonló módon működik, azzal a
különbséggel, hogy a kötés dupla hurkú műanyag. Több színben is hozzáférhető, és eltérően a
fémszáltól, nem olyan könnyű összegyűrni. A Wire-O vagy Plastic-O kötés erősebb
alternatívája a spirál vagy fésűskötésnek, de kevesebb lap kötésére alkalmas mint a
fésűskötés. Elsősorban referencia anyagok kötésére alkalmazzák, költséghatékony, tartós és
kifinomult külsőt kölcsönöz a dokumentumnak. Mint más mechanikus kötések, ez is síkká
nyitható könyvformátumot eredményez, de nem teszi lehetővé a nyomtatott gerinc
kialakítását, és nem lehet hozzáadni vagy sérülés nélkül eltávolítani lapokat.

Z

Zsugorfóliázás

A nyomdai késztermék egységkötegeinek fóliába való csomagolása.